Az ókori Görögország virágzó civilizáció volt, amely lenyűgöző lépéseket tett számos területen, például a művészetben, az építészetben, az orvostudományban, a csillagászatban, a matematikában, a filozófiában és a kormányzatban. Sok eszméjük volt a jövő civilizációinak alapja, és befolyásuk ma is velünk van.
Az ókori Görögország Európa délkeleti részén, a Földközi-tenger partja mentén található. Uralkodásuk alatt a görögök gyarmatokkal bővültek Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Törökországban és Észak-Afrikában.
A mediterrán éghajlat meleg nyárral és enyhe téllel rendelkezett. A talajt nehéz volt megművelni, mivel nagyon hegyvidéki és sziklás volt. Az ókori görögök olyan mezőgazdasági tevékenységeket folytattak, mint az olajbogyó, a szőlő, a kis zöldségek és a diófélék. Csirkéket, sertéseket, juhokat és kecskéket neveltek.
Görögország szárazföldje egy félsziget, amelyet három oldalról víz vesz körül, az Égei-tenger, az Adriai-tenger, a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Görögországba számos sziget is beletartozott. Az óceánhoz való hozzáférés biztosította a halászatot, a kereskedelmet és az utazást.