A kenyérkereső egy történelmi fikciós regény egy 11 éves lányról, aki a családja mellett a túlélésért küzd a tálibok elnyomó és brutális rezsimje alatt az 1990-es években. Sajnos ez a könyv ma éppoly aktuális, mint 2000-ben íródott. Vonja be és oktassa a tanulókat a Storyboard That segítségével.
Kérje meg a tanulókat, hogy szöveges kapcsolatokat alakítsanak ki Deborah Ellis kenyérkeresőjével! Ők azonosítják kedvenc idézetüket vagy jelenetüket, és leírják, mit jelent számukra.
Storyboard Szöveg
Emlékezetes idézet Deborah Ellistől A kenyérkeresőből
A könyv egy pontján Parvana és Shauzia emberi csontok kiásásához folyamodnak, hogy pénzért odaadják egy csontgyűjtőnek. Sokkal több pénzt keresnek, mintha teát árulnának a piacon, és el tudják látni családjukat. A szegénység, amellyel szembesülnek, olyan nagy, hogy ennek az élménynek a traumája ellenére kényszert éreznek a munka elvégzésére. A jelenet emlékeztet azokra a szörnyű körülményekre, amelyekkel az afgán népnek szembe kell néznie az állandó háború és elnyomás közepette. Ahogy Mrs. Weera mondja: „Szokatlan idők járnak ezekre. A hétköznapi embereket szokatlan dolgokra szólítják fel, csak azért, hogy boldoguljanak.”
– Emlékeznünk kell erre – mondta Parvana. „Amikor a dolgok jobbra fordulnak, és felnövünk, emlékeznünk kell arra, hogy volt egy nap, amikor gyerekek voltunk, amikor a temetőben álltunk és csontokat ástunk ki, hogy eladjuk, hogy a családunk ehessen.”