Megszemélyesítés Meghatározása és Példák

Felidézés Definíció: amikor egy szerző humánszerű tulajdonságokat ad nem-emberi tárgyaknak vagy elvont gondolatoknak.

Személyiségmeghatározás

Másolja ezt a Példát — Vagy — Készítse el Saját Forgatókönyvét

Több lehetőség

Megszemélyesítés

A megszemélyesítés akkor következik be, amikor a szerző emberhez hasonló tulajdonságokat ad egy élettelen tárgynak, állatnak, természeti erőnek vagy elvont eszmének. Ez egy beszédfigura, és használható egy összetett kérdés vagy ötlet egyszerűsítésére vagy megismertetésére, vagy az irónia példájaként egy történetben. A megszemélyesítést leggyakrabban egy absztrakt eszmére használják érzelmekkel, például szerelemmel, gyűlöletkel és féltékenységgel, valamint olyan természeti jelenségekkel, mint a halál, a születés és a viharok. Humoros célokra is használható, mint Aesopus meséiben, beleértve a „Teknősbéka és a nyúl” c. Ebben a történetben a teknős megtanulja, hogy „a lassú és kitartó nyeri a versenyt” a nyúl ellen; eközben a nyúl egója elveszíti a versenyt a lassan mozgó hüllővel szemben. A megszemélyesítés általában a költészetben és a szépirodalomban fordul elő, és rendkívül hasznos lehet bonyolult témák elmagyarázására a gyerekeknek. A megszemélyesítés felhasználható olyan jellemzők létrehozására is, amelyek tükrözik a történet helyszínét vagy hangulatát, vagy fontos szimbólumot hoznak létre, mint például a börtönajtón kívül növekvő rózsabokor leírása Nathaniel Hawthorne Skarlát betűjében.

Készítse el saját forgatókönyvét

Próbáld ki ingyen!

Figyelemre méltó személyesítési példák az irodalomban