Ősi Kína

Az ókori Kínát a világ egyik civilizációs bölcsőjének nevezik. Kína a leghosszabb folyamatos történelemmel rendelkezik a világon, több mint 3500 éves írott történelemmel! Sok szuperlatíva alkalmazható az ókori Kínára: a legmagasabb hegyekkel rendelkezik! A leghosszabb folyók! A legnagyobb fennsík! A leghosszabb fal! És a világ legkorábbi birodalma. Ez a tanári útmutató a népszerű GRAPES betűszót használja az ősi civilizációk tanításához, és az ókori Kína földrajzára, vallására, eredményeire, politikájára, gazdaságára és társadalmi szerkezetére összpontosít.

SZŐLŐ

Tevékenység Megtekintése

Szójegyzék

Tevékenység Megtekintése

Földrajz

Tevékenység Megtekintése

Vallás

Tevékenység Megtekintése

Eredmények

Tevékenység Megtekintése

Politika

Tevékenység Megtekintése

Gazdaság

Tevékenység Megtekintése

Szociális Struktúra

Tevékenység Megtekintése

A Nagy Verseny

Tevékenység Megtekintése

Életrajz

Tevékenység Megtekintése

Egyeznek Meg!

Tevékenység Megtekintése

Kínai Horoszkóp

Tevékenység Megtekintése

Készítsen Térképet

Tevékenység Megtekintése

Az óraterv tevékenységeivel a diákok megmutatják, mit tanultak az ókori Kínáról. Megismerik az ókori Kína környezetét, erőforrásait, technológiáit, vallását és kultúráját, és képesek lesznek írásban és illusztrációkban bemutatni tudásukat.

Alapvető kérdések az ókori Kínában

1. Hol van az ókori Kína, és hogyan hatott földrajza kultúrájának és technológiájának fejlődésére?
2. Mi volt az ókori Kína vallása és milyen jellemzői voltak annak?
3. Melyek voltak az ókori Kína főbb eredményei a művészetben, az építészetben, a technológiában, a filozófiában és a tudományban?
4. Melyek voltak az ókori Kína különböző kormányai, és melyek voltak jellemzőik?
5. Melyek voltak az ókori kínai fontos munkák és a gazdaságra gyakorolt főbb hatások?
6. Milyen volt a társadalmi struktúra az ókori Kínában? Mi volt a férfiak, a nők és a gyermekek szerepe? Hogyan hatottak a rabszolgák a társadalomra és a gazdaságra?

G: Földrajz

China is a large country located in eastern Asia and it is home to the world's oldest continuous civilization. China is divided into two main regions: Outer China to the west and Inner China to the east. Outer China contains the Himalayan Mountain Range to the south and east, which has the highest mountain in the world, Mount Everest. North of the Himalayas is the Tibetan Plateau which is the largest plateau in the world and nicknamed the "roof of the world". It is extremely cold and snowy. To the north and east of the Tibetan plateau are the Northwestern deserts: the Taklimakan Desert, the Turfan Depression, and the Gobi Desert which have extreme temperatures of heat and cold as well as sandstorms. The Northeastern Plain lies to the east of the Gobi Desert and is very cold and dry land of low hills, plains and prairie grass. Because Outer China contained harsh environments of extreme cold and heat along with the impassable Himalayas, most of ancient China's earliest peoples were located in Inner China around the two main rivers: Huang He (Yellow) in the north and Chang Jiang (Yangtze) in the south.

People who lived in Outer China were not able to farm as easily. On the Tibetan Plateau, herders raised livestock such as yaks which would provide meat, milk, and wool. In the Northwestern Deserts, some settled in oases which are places in a desert where water can be found. Here they would build homes out of mud, grow cotton and maize, and herd sheep. The Northeastern Plain was dry and cold but the prairie grasses allowed settlers to herd sheep, goats, cattle and horses. These people were nomadic with temporary tent homes that could be moved when food was scarce.

The climate and rivers of Inner China supported more permanent settlements. The Huang He runs through the North China Plain which is a flat grassland in Inner China. It is called the "Land of the Yellow Earth" because of the yellow silt that is carried from the Gobi Desert by winds all the way to the Huang He giving it its name "Yellow River". One of the longest rivers in the world, the Huang He floods often, creating fertile soil in the North China Plain for growing crops such as wheat and millet and for raising livestock like cattle, sheep, oxen, pigs and chickens. However, the flooding can be extreme and can cause much devastation which is why the Huang He is also nicknamed "China's Sorrow". The Chang Jiang or Yangtze River is even longer than the Huang He which is why its name means "Long River." The Chang Jiang Basins that surround the river are warm, wet and good for growing rice which they began growing as early as 10,000 BCE! The Yangtze also has many tributaries which made it useful for travel and transporting goods.

R: Vallás

Az ókori Kína három fő vallását vagy filozófiáját „három oszlopnak” vagy három útnak nevezik.

A taoizmust vagy a daoizmust Laozi ( Lao Tzu ) alapította a Zhou-dinasztia idején, az ie 500-as évek körül. Laozi filozófus volt, aki meggyőződését a Tao Te Ching című könyvbe írta. A Tao szó jelentése: az Út, a taoizmus azt tanította, hogy az emberek boldogságot és békét nyertek azzal, ha a természettel összhangban éltek. A taoizmus azt vallja, hogy a természetnek két oldala van, a Yin és a Yang, és ezeknek egyensúlyban kell lenniük a béke érdekében.

A konfucianizmus az ie 551-ben született Kongfuxi ( Konfuciusz ) tanításain alapult. A konfucianizmus olyan filozófia volt, amelynek célja egy igazságosabb és békésebb társadalom megteremtése volt. Konfucius tanított arról, hogy fontos másokkal tisztelettel és tisztességgel bánni. Míg Konfucius nem írta le tanításait, mások megírták, és sok idézete ma híres mondás. Például: "Soha ne tedd másokkal azt, amit nem szeretnél, hogy veled tegyenek". A konfucianizmus az ókorban mélyen befolyásolta a kínai kormányt és kultúrát, és a mai napig is.

A buddhizmus a három nagy vallás egyike Kínában. Indiából származott, amelyet Siddhartha Gautama vagy Buddha alapított, akik ie 563-tól 483-ig éltek. Buddha hindu herceg volt, aki lemondott vagyonáról, hogy megvilágosodást keressen. A buddhizmus a szenvedés, a karma, a születés és az újjászületés megértésére és megszüntetésére összpontosít. Ez a világ negyedik legnagyobb vallása.

Ezen ősi kínai filozófiák sarokköve a gyermeki kegyesség , amely a szülők, az idősebbek és az ősök iránti tisztelet erényét jelenti. Hittek az ősimádatban, a mennyben és annak fontosságában, hogy az isteneknek tetszés szerint éljünk. Ezek a vallások olyan filozófiák voltak, amelyek nemcsak az emberek életmódját, hanem a társadalmi hierarchiát, a kormányt, a tudományt és a művészeteket is befolyásolták.

V: Eredmények

Az ókori kínaiak kifejlesztették a világ egyik első írásrendszerét, amely logográfiákat vagy kínai karaktereket használt a szavak ábrázolására. Elősegítették a három tökéletességet, amelyek a kalligráfia (művészi írás), a költészet és a festészet voltak. A művészet és az írás nagyon fontos volt az ókori Kínában, és évekig tartó gyakorlatot és fegyelmet igényelt.

Az írás és a festés mellett az ókori kínai kézművesek gyönyörű műalkotásokat készítettek kőből, fazekasságból, porcelánból és zöld jade-ból, amelyet szerencsés kőnek tekintettek. Emellett bronzból, később vasból is készítettek edényeket, szobrokat és fegyvereket. Az ókori kínaiak gyönyörű, fából keretes házakat építettek, kerámia cseréptetővel, valamint hatalmas templomokkal és palotákkal.

Az ókori Kína másik mérnöki vívmánya a Nagy Fal volt. A Nagy Fal egy 5500 mérföld hosszú fal, amelyet szakaszosan építettek Kína történelme során, hogy megvédjék a betolakodóktól, mint az északi mongolok. Az építkezést az ie. 7. században kezdte meg a Csu állam, és 1878-ig tartott a Qing-dinasztia területén. A ma megmaradt dolgok nagy részét a Ming-dinasztia idején, körülbelül 600 évvel ezelőtt építették. Az infrastruktúra rendkívül fontos volt az utazás, a kereskedelem és a folyók ellenőrzése szempontjából. A Selyemút, amely Kínától a Közel-Keleten át Európáig tartó 4000 mérföldes kereskedelmi útvonalak hálózata, lehetővé tette az áruk, a kultúrák, a vallások és az eszmék cseréjét. A Huang He-t és Chang Jiangot körülvevő föld gazdagon gazdálkodott, az ókori kínaiak pedig nagy előrelépéseket tettek a mezőgazdaságban és az öntözésben. Csatornákból, csatornákból és gátakból építettek hidraulikus mérnöki rendszereket. A kínai Grand Canal a világ leghosszabb csatornája, 1100 mérföld hosszú, és ie 468-ban épült!

Az ókori Kínának olyan nagy találmányokat is tulajdonítanak, amelyeket ma is használunk: papír, selyem, napernyők, az abakusz, a talicska, a sárkányok, a porcelán és a lakk. A selymet ruházathoz, valamint porcelánhoz használták, a kerámia finom formáját a gazdagok értékelték, és évezredeken keresztül kereskedtek más országokkal. Az ókori kínaiak kifejlesztettek egy homokkőből készült iránytűt, amely a föld mágneses húzásával mindig észak felé mutat. A Ban Liang érme volt az ókori Kína első standardizált pénzegysége, amelyet Kína első császára, Qin Shi Huangdi alatt alapítottak. A papírpénzt a Tang-dinasztia idején, a 7. században fejlesztették ki. A gyógynövények és az akupunktúra alkalmazásával az orvosi ellátásban is nagy előrelépéseket tettek. Az ókori Kína előrelépést tett a katonai taktikák és fegyverek terén, lándzsákat, tőröket, bronzból és később vasból készült kardokat, szekereket és a puskapor első használatát tűzijátékokban és ágyúkban.

P: Politika

Az uralkodók a család egy tagjára, általában a legidősebb fiúra ruházták át hatalmukat. Ezek a családok ezután sok éven át uralkodtak, létrehozva egy dinasztiának nevezett időszakot. Amikor egy új család vette át a hatalmat, egy új dinasztia kezdődött. A király vagy a császár abszolút hatalommal rendelkezett. Szavát szentnek tartották, mert a kínaiak úgy vélték, hogy a császárok a „mennyország mandátuma” alapján kapták meg az uralkodási jogot. Ez azt jelentette, hogy azt hitték, hogy az istenek áldásukat adták a császár uralkodására. Ha az istenek úgy döntenek, hogy az uralkodó vagy a dinasztia tagjai helytelenül viselkednek, megbüntetik őket, és az uralkodó elveszti a Mennyország mandátumát.

A Zhou-k alkották meg ezt az ötletet, és arra használták, hogy igazolják a Shang-dinasztia megdöntését. Az első császár, aki egész Kínát uralma alatt egyesítette, Qin Shi Huangdi császár volt ie 221-ben. Azóta Kínának több mint 500 császára volt. A sárkányt, a szerencse szimbólumát a császárral és családjával hozták kapcsolatba. A császároknak sok felesége lehetett, de csak egyet hívtak császárnőnek. A császár alatt kormányzati munkások és köztisztviselők voltak, akiknek feladata a városok irányítása, adók beszedése és a törvények betartatása volt. Ezeket a tisztségeket olyan férfiak töltötték be, akiknek vizsgát kellett tenniük ahhoz, hogy kormánytisztviselők lehessenek, de ők is gazdag földbirtokosok voltak, akik a nemességhez tartoztak.

Nagy dinasztiák

Xia (i. e. 2205-1575) - A Xia-t még mindig az ókori Kína első dinasztiájaként tartják számon.

Shang (i.e. 1570-1045) - A Shangok uralták a Huang He körüli területet.

Zhou (i.e. 1045-256) - A Zhou megdöntötte a Shangot, és megalkotta a Mennyei Mandátum elméletét, hogy igazolja uralmát. A Zhou volt a leghosszabb ideig uralkodó dinasztia.

Qin (i.e. 221-i.e. 206) – Csin Si Huangdi császár volt az első, aki császárnak vallotta magát, és uralma alatt meghódította egész Kínát. Ő kezdte a Nagy Falat is; szabványosított pénznem, súlyok, mértékek és írás; valamint az infrastruktúra javítása utak és csatornák építésével.

Han (i.e. 206 - i. e. 220) – A Han-dinasztia több mint 400 évig uralkodott, támogatta a konfucianizmust, és erős, szervezett kormányt hozott létre. A költészet és az irodalom virágzott ebben a dinasztiában.

Hat dinasztia (i.sz. 222-581) – Kína több mint 300 évig nem egyesült egyetlen császár alatt, hanem megosztott.

Sui (i. e. 589-618) – A hat dinasztia időszaka után a Sui ismét egyetlen uralom alá egyesítette Kínát. Uralkodásuk alatt a Nagy Falat bővítették. Ebben az időben épült a Grand Canal, a világ leghosszabb csatornája is.

Tang (i. e. 618-907) – A Tang-dinasztiát a béke és a jólét időszakaként ismerték, „az ősi Kína aranykorának” becézték. Ebben a dinasztiában virágzott a művészetek, az irodalom és a technika fejlődése.

Öt dinasztia (i. e. 907-960) – A parasztok lázadását követően a Tang-dinasztia megdöntött, és a megosztottság időszaka következett.

Song (i. e. 960-1279) – A Song-dinasztia ismét egyetlen szabály alatt egyesítette egész Kínát. Ebben az időben a tudomány és a technológia számos fejlődést elért, ami a lőpor és az iránytű feltalálásához vezetett.

Yuan (i. e. 1279-1368) – A Song-dinasztiát a mongolok legyőzték egy hosszú és halálos háború után. A mongol vezetőt Kublai kánnak nevezték el, és ő hozta létre a Jüan-dinasztiát.

Ming (i. e. 1368-1644) – A Ming-dinasztia a nagy kínai dinasztiák közül az utolsónak számít. A mongolok megdöntése után befejezték a Nagy Falat északon, hogy biztosítsák, hogy a mongolok ne támadjanak meg újra. Felépült a Tiltott Város, a császárnak épített hatalmas palota és komplexum is.

E: Gazdaság

Az ókori kínai gazdaság főleg agrárgazdaság volt, vagyis az emberek többsége gazdálkodott. A Huang He és a Chang Jiang folyókat körülvevő földterület termékeny volt olyan növények termesztésére, mint a búza, köles, rizs, gyümölcsök és zöldségek, valamint az állattenyésztés. A kézművesek és a kézművesek kerámiával, porcelánnal, fémekkel, például bronzgal, később vasalattal dolgoztak az edények, szobrok és fegyverek kézműves készítéséhez. Olyan jövedelmező árukat is gyártottak, mint a papír és a selyem, amelyeket aztán kereskedők és kereskedők adtak el. Kína a Bian Liang-érme nevű szabványosított pénznemformát hozta létre első Si Csang Császár alatt, ie. 210-ben. Az első ismert papírpénzt a Song-dinasztia idején találták ki, amely ie 960-1279 között uralkodott.

S: Társadalmi struktúra

Az ókori Kínában szigorú társadalmi hierarchia volt. Nagyon patriarchális társadalom volt, ami azt jelenti, hogy a férfiaké volt a legtöbb hatalom, a nők pedig alárendelt szerepben voltak. A nőket gyakran házasságkötésben kötött házasságokban kötötték házasságra. Apjuk otthonától kezdve férjüknél éltek, és nem rendelkeztek tulajdonjoggal. A férfi gyermekeket értékesebbnek tartották, mint a női gyermekeket, és tragikus gyakorlat volt, hogy néha a női csecsemőket meghagyták meghalni, ha családjuk nem akarta őket. Az ókori kínaiak a gyermeki kegyesség hitét is gyakorolták, vagyis nagy tiszteletben tartották idősebbjeiket tapasztalataik és bölcsességük miatt.

Az ókori Kína hierarchiája a császárt és családját helyezte a csúcsra, majd a nemesség következett. A nemesek a hadsereg tagjai, kormánytisztviselők, tudósok és gazdag földbirtokosok voltak. A tudást és az akadémiai tevékenységeket nagy tiszteletben tartották. A nemesek luxusban éltek, és olyan időtöltéseket élveztek, mint a vadászat. A társadalmi hierarchiában alacsonyabban voltak a parasztok, akik gazdák, kézművesek és kézművesek, kereskedők és kereskedők voltak. A kézművesek bronzmunkások, kőfaragók vagy kézművesek voltak, akik funkcionális és gyönyörű tárgyakat készítettek jade-ból, kerámiából vagy porcelánból. A mezőgazdasági termelők alkották a legnagyobb társadalmi osztályt, de sok esetben nem birtokolták a földet, amelyet dolgoztak. A földet nemesek birtokolták, és a földművelőknek termésük nagy részét nekik kellett adniuk, csak annyit tartottak maguknak, hogy megélhessenek. A kereskedők és kereskedők szintén létfontosságúak voltak a társadalom számára, de alacsonyabb osztálynak tekintették őket. A társadalmi hierarchia legmélyén rabszolgák voltak, akik általában hadifogságban voltak. Munkások, építők vagy szolgák voltak, és nem voltak jogaik azon felül, amit rabszolgáik adtak nekik.

Ha további információt szeretne az ókori Kínáról és más középiskolai társadalomtudományi témákról, nézze meg a Savvas és a TCi oldalakat.

Gyakran Ismételt Kérdések az ókori Kínával kapcsolatban

Miért fontos megismerni az ókori Kínát?

Az ókori Kínát a civilizáció bölcsőjeként ismerték, sok fontos újítás és találmány innen indult. Több mint 3500 éves írott történelemmel az ókori Kína politikája és vallása a civilizációk sarokkövévé vált az egész világon.

Mennyire volt fontos az ókori Kína földrajza az ottani civilizáció fejlődése szempontjából?

A magas hegyek megnehezítették a gazdálkodást, és az emberek hajlamosabbak voltak a folyók és síkságok közelébe telepedni, hogy vizet kapjanak és termést termelhessenek. A zord Himalája-hegység külső Kínában a telepesek többségét az ország belső részébe kényszerítette.

Hogyan működött az ókori Kína hierarchiája?

Ebben a patriarchális társadalomban a férfiak fontosabbak voltak, mint a nők. A társadalmi hierarchia csúcsán a császár és családja állt, őket követték a luxusban élő és tudásra törekvő nemesek. A kézművesek és a kézművesek fontosak voltak a társadalom számára, és a gazdák alkották az emberek legnagyobb rétegét. Bár fontosak voltak, a kereskedők és kereskedők alacsonyabb osztálynak számítottak.