Egy színdarab struktúrái
A színdarabok az ókori Görögország óta népszerű szórakozási forma. A drámaírás egyik jelentős eleme a formális cselekménystruktúra alkalmazása, amely világos és szervezett keretet kínál a darab szerkezetének alakításához. A strukturálás elengedhetetlen ahhoz, hogy az írók összefüggő cselekményt hozzanak létre jól meghatározott cselekménypontokkal és karakterívekkel, és mint ilyenek, a cselekmények elengedhetetlenek a dráma cselekményszerkezetének magyarázatához. A drámai struktúrák két fő típusát használják a darabok jellemzésére. Arisztotelész az elsők között írt a drámáról, és leírta annak három szegmensét: kezdetét, közepét és végét. Idővel a drámák fejlődtek, a római költő, Horatius öt felvonást szorgalmazott, és sok évszázaddal később egy német drámaíró, Gustav Freytag kidolgozta a klasszikus és Shakespeare-drámák elemzésére manapság általánosan használt 5 felvonásos játékszerkezetet. Az 5- és háromfelvonásos szerkezetek, amelyek egy színdarab különálló részeit képviselik, alapvető keretként szolgálnak, amely minden irodalmi műfajban megfigyelhető, a misztériumoktól a kortárs regényekig, tudományos-fantasztikáig, klasszikus drámákig vagy akár tragédiákig. A struktúra alapvető vázlatot ad a narratív események előrehaladásának megszervezéséhez. Ennek az 5 felvonásos történetszerkezetnek a mintája látható a Freytag piramisának nevezett, drámai ívként is ismert cselekménydiagramon. Ez egy 5 felvonásos színdarab vizuális megjelenítése, amely bemutatja a cselekmény felépítését az expozíció, az emelkedő akció, a csúcspont, a zuhanó akció és a felbontás szempontjából:
A három felvonás szerkezete
Arisztotelész úgy gondolta, hogy minden költészetnek vagy drámának van kezdete, közepe és vége. Ezeket a felosztásokat a római, Aelius Donatus fejlesztette ki, és ezeket Protasisnak, Epitasisnak és Katasztrófának nevezték. A három felvonásos történet felépítése az elmúlt években újjáéledt, ahogy a mozi kasszasikerek és a sikersorozatok átvették.
Az öt felvonásos szerkezet
Az öt felvonásos struktúra kibővíti a klasszikus felosztást, és egy hagyományos cselekménydiagramra is ráteríthető, mivel ugyanazt az öt részt követi. A Shakespeare-drámák különösen ismertek ennek a szerkezetnek a követéséről.
A fenti ábrán a cselekménydiagram narratív íve az ötfelvonásos szerkezet (fent) és Arisztotelész felosztása (lent) között van.
Öt felvonásos telekstruktúra formátuma
Első felvonás: A kiállítás
Itt a közönség megtanulja a helyszínt (idő/hely), karaktereket fejlesztenek, konfliktust mutatnak be, általában valamilyen izgalmas erő bevetésével. Izgalmas erő vagy amit felbujtó incidensnek nevezhetünk, olyan esemény vagy körülmény formájában jelenhet meg, amely megzavarja a status quót, és mozgásba hozza a cselekményt, és arra készteti a főszereplőt, hogy cselekedjen, és megkezdje önfelfedező útját.
Második felvonás: Feltörekvő akció
Ennek a felvonásnak a cselekménye a csúcsponthoz vezeti a közönséget. Gyakori, hogy komplikációk lépnek fel, vagy a főszereplő akadályokba ütközik.
Harmadik felvonás: A csúcspont
Ez a darab fordulópontja. Az aktusok gyakran csúcspontja a csúcspont, amelyet a legnagyobb feszültség jellemez.
Negyedik felvonás: Falling Action
A zuhanó akció a játéknak az a része, ahol az emelkedő akcióban bevezetett konfliktus kezd feloldódni, és a feszültség kezd eloszlani. Ebben a szakaszban a főszereplő küzdelmei gyakran megoldódnak, és a közönség elkezdheti látni tetteik következményeit.
Ötödik felvonás: végkifejlet vagy elhatározás
Ez a dráma végeredménye. Itt feltárul a szerző hangneme a témával kapcsolatban, és olykor erkölcsi vagy tanulságot vonnak le.
Hogyan írjunk ötfelvonásos szerkezeteket
Az írók és a darabelemzők számára döntő fontosságú annak megértése, hogy a két drámai szerkezet, nevezetesen a három és az 5 felvonásos szerkezetek különböző összetevőkkel és cselekménypontokkal rendelkeznek. A színészek alakítják a drámát. Attól függően, hogy egy darabban hány felvonás tartalmaz jelentős fordulópontokat és csúcspontokat, a közönség elköteleződése és érzelmi befektetése változhat, mélyebbé és összetettebbé téve a színházi élményt. A következő lépések felvázolják, hogyan írjunk színdarabot az ötfelvonásos szerkezettel.
- Határozza meg a kulcsfontosságú cselekménypontokat: Kezdje azzal, hogy azonosítsa a főbb eseményeket, amelyek alakítják a történetet, mint például a felbujtó esemény, a csúcspont és a megoldás.
- Oszd fel a történetet öt felvonásra: Oszd fel a történetet öt részre: a bevezetés, az emelkedő akció, a csúcspont, az eleső akció és a megoldás.
- Állítsa be a színpadot: A bevezetőnek meg kell határoznia a helyszínt és be kell mutatnia a főszereplőket, ugyanakkor fel kell állítania a történet fő részét, ahol bonyodalmak merülnek fel. A darab első felében a közönség bemutatja a főszereplőket és a kezdeti konfliktust, megalapozva a kibontakozó dráma színterét. A második felében a történet felerősödik, nagyobb kihívásokat jelent, és a narratívát a tetőpontjára taszítja.
- Építsd fel a feszültséget: Az emelkedő akcióban a főszereplőnek egyre nehezebb akadályokkal kell szembenéznie, amelyek növelik a tétet és feszültséget keltenek a közönségben.
- Érd el a csúcspontot: A fő éghajlati pillanat a történet fordulópontja, ahol a főszereplőnek szembe kell néznie a fő konfliktussal, és döntő döntést kell hoznia.
- Kezdje el a megoldást: A zuhanó akciónak a bezártság érzését kell biztosítania, és el kell kezdenie elkötni a sztori laza végét.
- Zárjuk le a történetet: Az állásfoglalás során a főszereplőnek valamilyen – akár pozitív, akár negatív – megoldást kell elérnie, amely a közönség számára a lezárás érzetét kelti.
- Szerkesztés és átdolgozás: Ha a történet elkészült, szükség szerint módosítsa és szerkessze a szerkezetet, hogy biztosítsa a történet zökkenőmentes áramlását és a drámai szerkezet hatékony alkalmazását.
Ha követi ezeket a lépéseket, létrehozhat egy ötfelvonásos drámai struktúrát, amely hatékonyan leköti a közönséget, és lenyűgöző narratívát biztosít.
Példák az ötfelvonásos szerkezetre Shakespeare drámáival
Az ötfelvonásos szerkezet jó példája a Rómeó és Júlia, Shakespeare egyik legismertebb darabja. Ha Freytag piramisát használjuk a cselekmény elemzésére, láthatjuk, hogyan bontakoznak ki a darab eseményei, és azonosíthatjuk azokat a kulcsfontosságú cselekménypontokat, amelyek előremozdítják a történetet.
Rómeó és Júlia
A Rómeó és Júlia, Shakespeare egyik legismertebb darabja, jó példa az 5 felvonásos szerkezetre. A Freytag piramis segítségével a cselekmény elemzésére láthatjuk, hogyan bontakoznak ki a darab eseményei, és azonosíthatjuk azokat a kulcsfontosságú cselekménypontokat, amelyek a történetet előremozdítják.
1. felvonás: A kiállítás
- Helyszín: Verona Olaszország, 16. vagy 17. század
- Szereplők: Capulets és Montagues, konkrétan Rómeó és Júlia
- Konfliktus: A Montague-ok és a Capulet-ek viszálykodnak
2. felvonás: Rising Action
- Rómeó és Júlia egymásba szeretnek, de nem tudnak együtt lenni, mert a családjuk nem szereti egymást. Elhatározzák, hogy titokban összeházasodnak. )
3. felvonás: A csúcspont
- A Capulet parti összeomlása után Tybalt a Montague legénysége után megy, és megöli Mercutiót.
- Hogy megbosszulja barátját, Rómeó párbajozni kezd Tybalttal, Júlia unokatestvérével, és megöli.
- Rómeót száműzték, de mielőtt elmenne, megfelelő nászéjszakát biztosít Júliának!
4. felvonás: Falling Action
- Juliet szülei házasságot kötnek Párizsba.
- Neki és a szerzetesnek kidolgozott terve van, hogy halálát színlelve kihozzák a második házasságból. A terv része, hogy Rómeó kap egy levelet arról, hogy nem halt meg.
- Rómeó – aki soha nem kapta meg a levelet – azt hiszi, hogy Júlia meghalt (lásd drámai iróniáról szóló cikkünket).
- Rómeó mérget vásárol, és elmegy a sírjához, hogy öngyilkos legyen.
5. felvonás: Lemondás vagy határozat
- Rómeó szembeszáll Parisszal Júlia sírjánál, és megöli őt, mielőtt kioltja az életét.
- Júlia felébred alvó főzetéből, és látja, hogy Rómeó öngyilkos lett.
- Elveszi a tőrét, és megöli magát.
- A szerzetes és a nővér elmagyarázza a Capulet és Montague családnak, hogy a két szerető titokban házasodott össze.
- Mindkét családot elszomorítja a helyzet, és megfogadják, hogy véget vetnek a régóta tartó viszálynak.
Ahogy tetszik
Az As You Like It, William Shakespeare pásztorvígjátéka egy példaértékű történettípus, amely az ötfelvonásos szerkezetet követi.
1. felvonás: A kiállítás
- Helyszín: Franciaország, a történet Fredrick herceg udvarában kezdődik, de a darab többi része az Ardenne-erdőben játszódik.
- Szereplők: Duke Frederick, Duke Senior, Rosiland, Celia, Orlando, Oliver, Touchstone és Jaques
- Konfliktus: Frigyes herceg az erdőbe száműzte testvérét, Senior herceget. Lányát, Rosilandot nem sokkal ezután száműzték. Orlandónak meg kell menekülnie bátyja, Oliver üldöztetései elől.
2. felvonás: Rising Action
- Rosalind fiatalembernek, Ganymedesnek álcázza magát.
- Az erdőben sok a téves identitás, és sok szereplő beleszeret olyan emberekbe, akik nem szeretik őket.
3. felvonás: A csúcspont
- Rosalind/Ganymedes ravaszul megszervez egy sor ígéretet, hogy mindenki férjhez menjen, és senki se fog csalódni.
- Rosalind ezután felfedi valódi kilétét a többi szereplő előtt.
4. felvonás: Falling Action
- Orlando megmenti testvérét az oroszlántól, és kibékülnek. Oliver beleszeret Alienába.
- Minden párnak óriási esküvője van.
5. felvonás: Lemondás vagy határozat
- Frederick és Jacques kivételével, akik vallási remetékké válnak, minden szereplő visszatér a hercegségbe.
Macbeth: „A skót színdarab”
1. felvonás: A kiállítás
- Helyszín: Skócia, a háború végén
- Szereplők: Macbethet és barátját, Banquót mutatják be.
- Konfliktus: Három boszorkány gonosz összeesküvést szőtt Macbethtel, és azt mondják neki, hogy ő lesz a király!
2. felvonás: Rising Action
- Macbeth és felesége megölik a királyt és elfoglalják a trónt.
- Zsarnoki gyilkosságba mennek. Az akció felpörög, ahogy a közönség látja, milyen ambiciózus lett Macbeth és Lady Macbeth.
3. felvonás: A csúcspont
- Macbeth bankettet tart, és meglátja Banquo szellemét (akit Macbeth megölt).
- Lady Macbeth mentálisan instabillá válik, és a pár félni kezd gyilkos tetteik következményeitől.
4. felvonás: Falling Action
- Macduff lázadást szít, hogy visszaadja a trónt Duncan száműzött fiának.
- Macbeth újabb jóslatokat tanul a boszorkányoktól, és azt hiszi, hogy megmenekül.
5. felvonás: Lemondás vagy határozat
- A három boszorkány jóslata valóra válik, és a várat megrohamozzák. Macbethet megölik.
Kapcsolódó tevékenységek
Nézzen meg néhány előre elkészített tevékenységet, amelyet ma felhasználhat az osztálytermében!
Közös alapszabványok
- ELA-Literacy.RL.6.2: Determine a theme or central idea of a text and how it is conveyed through particular details; provide a summary of the text distinct from personal opinions or judgments
- ELA-Literacy.RL.7.2: Determine a theme or central idea of a text and analyze its development over the course of the text; provide an objective summary of the text
- ELA-Literacy.RL.8.2: Determine a theme or central idea of a text and analyze its development over the course of the text, including its relationship to the characters, setting, and plot; provide an objective summary of the text
- ELA-Literacy.RL.9-10.2: Determine a theme or central idea of a text and analyze in detail its development over the course of the text, including how it emerges and is shaped and refined by specific details; provide an objective summary of the text
- ELA-Literacy.RL.11-12.2: Determine two or more themes or central ideas of a text and analyze their development over the course of the text, including how they interact and build on one another to produce a complex account; provide an objective summary of the text
- ELA-Literacy.RL.6.5: Analyze how a particular sentence, chapter, scene, or stanza fits into the overall structure of a text and contributes to the development of the theme, setting, or plot
- ELA-Literacy.RL.7.5: Analyze how a drama’s or poem’s form or structure (e.g., soliloquy, sonnet) contributes to its meaning
- ELA-Literacy.RL.8.5: Compare and contrast the structure of two or more texts and analyze how the differing structure of each text contributes to its meaning and style
- ELA-Literacy.RL.9-10.5: Analyze how an author’s choices concerning how to structure a text, order events within it (e.g., parallel plots), and manipulate time (e.g., pacing, flashbacks) create such effects as mystery, tension, or surprise
- ELA-Literacy.RL.11-12.5: Analyze how an author’s choices concerning how to structure specific parts of a text (e.g., the choice of where to begin or end a story, the choice to provide a comedic or tragic resolution) contribute to its overall structure and meaning as well as its aesthetic impact
- ELA-Literacy.RL.9-10.6: Analyze a particular point of view or cultural experience reflected in a work of literature from outside the United States, drawing on a wide reading of world literature
- ELA-Literacy.RL.11-12.6: Analyze a case in which grasping a point of view requires distinguishing what is directly stated in a text from what is really meant (e.g., satire, sarcasm, irony, or understatement)
Az Ötfelvonásos Szerkezet Összekapcsolása a Téma- és Karakterfejlesztéssel
Mutassa be az Ötfelvonásos Szerkezetet
Adjon rövid áttekintést az öt felvonásos szerkezetről, magyarázza el, hogy ez egy színdarabokban, irodalomban és filmekben általánosan használt narratív keret.Téma és Karakterfejlesztés Meghatározása
Határozza meg a témát a történetben feltárt központi ötletként vagy üzenetként, a karakterfejlődést pedig a karakterek változásának és fejlődésének folyamataként a narratíva során.Témák Azonosítása
Útmutató a tanulóknak az általuk tanulmányozott szövegben vagy történetben jelen lévő témák azonosításában. Bátorítsa őket, hogy fontolják meg a nagy ötleteket, erkölcsi tanulságokat vagy visszatérő fogalmakat, amelyek az elbeszélés során felmerülnek.Elemezzen öt Felvonást
Bontsd fel a történetet öt felvonásra, azonosítva az egyes felvonásokban a főbb cselekménypontokat és eseményeket. Beszéljétek meg, hogy az egyes tettek hogyan járulnak hozzá a történet általános fejlődéséhez és a karakterek fejlődéséhez.Az Aktusokat Összekapcsolja a Témával
Elemezze, hogy az egyes tettek hogyan járulnak hozzá az azonosított témák feltárásához. Beszéljétek meg, hogy az egyes felvonások eseményei, konfliktusai és megoldásai hogyan világítják meg a témát, és hogyan mélyítik el annak megértését.Vizsgálja meg a Karakterfejlődést
Fedezze fel, hogyan változnak és fejlődnek a karakterek a történet során, összpontosítva motivációikra, konfliktusaikra és növekedésükre. Kapcsolja össze a karakterfejlődést az egyes felvonásokon belüli eseményekkel és konfliktusokkal, megbeszélve, hogy a szereplők tapasztalatai hogyan járulnak hozzá a témához.Gyakran ismételt kérdések az ötfelvonásos színdarabról (drámai szerkezet)
Mi az öt felvonásos szerkezet egy darabban?
Az 5 felvonásos szerkezet a klasszikus és Shakespeare-drámákban általánosan használt drámai szerkezet formátuma. Kibővíti a három felvonásos szerkezetet azáltal, hogy a narratívát öt részre osztja: expozíció, emelkedő akció, csúcspont, esés akció és felbontás.
Mi az öt felvonásos szerkezet eredete?
Az 5 felvonásos szerkezetet Horatius római költő fejlesztette ki, később Gustav Freytag használta klasszikus és Shakespeare-drámák elemzésére.
Mi a célja az expozíciónak az öt felvonásos szerkezetben?
A kiállítás az első felvonás az 5 felvonásos szerkezetben. Célja a helyszín bemutatása, a szereplők fejlesztése, a darab fő konfliktusának bemutatása a nézőknek.
Mi a különbség az emelkedő és a csökkenő akció között az öt felvonásos struktúrában?
Az emelkedő akció a második felvonás, és végül elvezeti a közönséget a csúcsra. Ez gyakran bonyodalmakkal és akadályokkal jár a főszereplő számára. Mit jelent tehát az emelkedő cselekvés egy színdarab kontextusában? Minden a létrejövő feszültségről és érzelmekről szól. Emelkedő mozgás nélkül a csúcspontból hiányozna a szükséges felépítés és hatás, és a zuhanó akciónak és felbontásnak nem lenne ugyanolyan érzelmi hatása.
A negyedik felvonásban történik, ahol a történet a végéhez közeledik, és minden ismeretlen részlet vagy cselekményfordulat feltárul és lezárásra kerül. Tehát mit jelent ez egy darab kontextusában? Ez a Rising Action ellentéte, ahol a történet a végéhez közeledik, és minden ismeretlen részlet vagy cselekményfordulat feltárul, és a végső feszültség pillanatában lezárul.Mi az a fellépés egy színdarabban?
A színdarabban egy „felvonás” egy fő szegmens, amely segít megszervezni a történetet, és minden felvonás egy sor jelenetet tartalmaz a cselekmény és a karakterek fejlesztéséhez. Jelentős elmozdulásokat jelez a narratívában, és számuk változhat, általában 3 vagy 5 felvonás. A „cselekménydefiníció” koncepciója, a színházspecifikus terminológia fontos szerepet játszik a darab megszervezésében és felépítésében, és minden egyes felvonás jelentős felosztást képvisel, amely hozzájárul a karakterfejlődéshez, a cselekmény előrehaladásához és az általános színházi élményhez.
Mi az a drámai szerkezet?
A drámai struktúra az az átfogó fogalom, amely magában foglalja a drámai művekben szereplő narratíva tervezését és megszervezését. Ez adja az alapvető keretet a történet kibontakozásához, irányítja a cselekmény ütemét és érzelmi ívét. Felvázolja a történet bemutatását és kibontakozását, beleértve az öt felvonásos szerkezet kulcsfontosságú elemeit. A drámai szerkezeti példák, mint például a három- és ötfelvonásos modellek, bevált kereteket biztosítanak az íróknak, hogy lenyűgöző narratívákat alkossanak, ugyanakkor teret adnak a kreatív innovációnak.
Miért használnak 5 felvonásos szerkezetet?
Az 5 felvonásos szerkezet egy drámai szerkezet, amelyet általában a történetmesélésben használnak, különösen színdarabokban és filmekben. Míg a hagyományosabb szerkezet sok évszázadon át a három felvonásos (eleje, közepe és vége) volt, addig az 5 felvonásos szerkezet részletesebb és árnyaltabb megközelítést biztosít a történetmeséléshez. Íme néhány ok, amiért az 5 felvonásos szerkezetet használják:
- Fokozott összetettség: A további felvonások összetettebbé és mélyebbé teszik a cselekmény és a karakterek fejlesztését. Ez különösen hasznos lehet olyan történetek esetében, amelyek több részcselekményt vagy bonyolult narratívákat tartalmaznak.
- Emelkedő akció és csúcspont: Az 5 felvonásos struktúra gyakran tartalmaz egy különálló emelkedő akciót, amely a csúcsponthoz vezet, és fokozatosan növeli a feszültséget és a feszültséget. Ez fokozhatja a történet érzelmi hatását.
- Karakterívek: Több fellépéssel több hely marad a karakterívek fejlesztésére. A karakterek jelentős változásokon eshetnek át, kihívásokkal nézhetnek szembe, és növekedést tapasztalhatnak az öt felvonás során.
- Pacing Control: Az 5 felvonásos szerkezet lehetővé teszi a történet ütemének pontosabb szabályozását. Minden cselekmény egy meghatározott célt szolgálhat, és hozzájárulhat a narratíva általános áramlásához.
Árak Iskolák és Kerületek Számára
© 2024 - Clever Prototypes, LLC - Minden jog fenntartva.
A StoryboardThat a Clever Prototypes , LLC védjegye, és bejegyzett az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalában